Most először egy kis csalás történt, ezt a levelet nem a facebbokon írtam, hanem e-mailra válaszolva, e-mailban küldem. De azt hiszem ez nem lényeges különbség.

Tisztelt ... Úr!

Konstruktív találkozóktól soha nem zárkózom el, most is örömmel veszek részt ha a cél nem egy álláspont minden áron való megvédése, hanem a valóság, és a lehetőségek vizsgálata, vagy kihasználása. Ebben a témában úgy gondolom, nem egy, hanem két anyagot kell Önnek küldenem. Az egyik elé – hogy időt spóroljunk meg vele – azonnal oda is írom, hogy én az eddig általam látott FNA elképzelések egyikét sem tartom jónak, elfogadhatónak. Nem arról van szó, hogy nem tartom elég jónak, hanem arról, hogy minden esetben azt állapítottam meg, hogy 10-20 éven belül a gazdaságot kedvezőtlenebb, lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe hozza, mint amilyen az a kiindulás pillanatában volt. Ezt könnyű belátni az első anyagból, hacsak nincs egy előttem ismeretlen modell. Bár ennek nem sok esélyt adok, mert véleményem szerint az alapjövedelem elképzelések szembe mennek alapvető közgazdasági törvényszerűségekkel. Erről szól a következő írás:
 

http://patriahungaria.freewb.hu/fna-tobbfele-perspektivabol/

Hogy milyen megoldást lehetne helyette alkalmazni, az egy nagyon összetett kérdés. Nem akarok kibújni a válasz alól, megírtam egy tanulmányban hogy véleményem szerint ma, Magyarországon kormány szinten mit kellene tenni, hogyan, miért, és miből. Ezt el is küldöm. De tudnia kell, hogy ez nem egy elképzelés a kormányzati munkáról, nem úgy született, hogy én kitaláltam. Mert azt nem lehet. A kapitalizmus sem úgy született meg, hogy a feudalizmusban valaki kitalálta, azután egy csoport megvalósította. Viszont a gazdaság, és a társadalom fejlődése egy folyamat. Tehát igaz rá a folyamatok egy alapvető törvénye – a kontinuitás elve. Ami azt mondja ki, hogy egy folyamat megfelelő számú ismert eleméből az ismeretlen elemek korlátozott számú reprezentánsára jó közelítéssel következtetni lehet. Mivel nem tudom, mi az Ön szakmája, ezért érzékeltetem egy példával (lehet, hogy feleslegesen teszem).
Ha adott egy autó, amelynek hiányzik a porlasztója, és van egy műszaki szakember, aki egyébként még autót sem látott, nem hogy karburátort (de különben jó műszaki), akkor esélyekkel láthat neki az autó megjavításának. A meglévő részek elemzéséből ugyanis eljuthat oda, hogy 1./ mi a berendezés célja, funkciója, 2./ milyen feladatot kellene ellátnia a hiányzó egységnek. Ezt követően még akkor is eséllyel tervezhet olyan berendezést, amely a hiányzó feladatkört ellátja, ha korábban nem ismerte hasonló berendezés működését.

Igaz ez a gazdaságtudomány területén is, és én nem csináltam mást, mint elemeztem a folyamat elegendő számú ismert elemét – a gazdaság fejlődésének történetét, napjainkig – és meghatároztam, hogy milyen kritériumok teljesülése esetén folytatódhat ez a fejlődés tovább. Amit tehát leírtam Magyarország vonatkozásában, annak - vagy jó közelítéssel hasonlónak - szükségszerűen be kell következnie, a kérdés csak az, hogy mikor. Tudatosság nélkül, sztochasztikus viselkedés esetén sokára, és jelentős szenvedések árán, illetve tudatossággal, a gazdaság objektív fejlőséhez alkalmazkodva kevesebb áldozattal, és rövidebb idő alatt. Pontosan úgy, mint ahogy az evolúció is dolgozik. Aki alkalmazkodik, az fennmarad, aki nem tud alkalmazkodni, az kihalásra van ítélve. (A gazdaság evolúciójáról is írtam egy dolgozatot, de azzal most nem terhelem.)
Amit pedig Magyarország alkalmazkodásának lehetőségéről írtam, azt itt olvashatja:

http://patriahungaria.freewb.hu/tarsadalmi-strategia/

A mai gazdaságcsinálók felkészültségéről pedig engedjen meg nekem egy hasonlatot:

Ha egy hidat jó mérnök tervez, az nem omlik össze.
Ha a gazdaság összeomlik, akkor azt rossz kezek tervezték, irányították. Igaz ez akkor is, ha a világgazdaságról, és 2007-ről beszélünk, és igaz ez akkor is, ha a magyar gazdaságról és a mai állapotokról beszélünk. De igaz az elmúlt 25 év minden időszakára.
És ha a világgazdaságot válság rázta meg, ha az ország nem képes ellátni a lakosságát, akkor nem beszélhetünk hozzáértőkről. A világban sem – de a probléma ismert: minden valamire való szakember régóta tudja, és mondja, hogy a gazdaságtudománynak paradigma váltásra van szüksége. Miért? Azért mert a régi paradigmára épülő jelenlegi tudásunk már nem képes megmagyarázni azokat a jelenségeket, amelyeket a világ produkál. Akkor hogy lehetne bízni azokban a szakemberekben, akik a régi elveket képviselik, akik minden tudása a régi, elavult, itt-ott csődöt mondott ismeretekre épül?

És – sajnos – az FNA, illetve bármiféle alapjövedelem-elmélet, mind a régi paradigmán alapul, pedig egy problémát nem lehet megoldani azon a szinten, amelyen keletkezett.

A piacgazdaság rendszersajátossága az, hogy csak a keretei között élő lakosság kb. kétharmadát képes ellátni. Ezt még az ismert elvek és tételek segítségével is könnyű bizonyítani, bár nem tudok arról, hogy a bizonyítási eljárást rajtam kívül más is alkalmazná. Ha pedig ez igaz, akkor hogyan képzeli bárki, hogy ezen az elosztás átalakításával segíteni lehetne? Hiszen nem a jövedelem hiányzik (mivel a jövedelem nem is önálló kategória, ahogy ezt az FNA modellek alkotói elképzelik), hanem a jövedelem mögött álló termék. És az egy alapvetően hibás gondolat, hogy a jövedelem átcsoportosítás után a jachtokból, a magánrepülőgépekből kenyér és felvágott lesz. Ezt is nagyon könnyű bebizonyítani. A jachtok magánrepülőgépek piacának beszűkítéséből felszámolásából munkanélküliség, és még nagyobb szegénység lesz. Még nagyobb szükség a „feltétel nélküli” jövedelemre (ami egyébként közgazdasági abszurdum, mert a jövedelem eleve mások szükségleteinek kielégítése érdekében keletkezett ráfordítás ellenértéke, tehát a jövedelem feltétele nem csak a ráfordítás, hanem még az is, hogy az mások szükségleteinek kielégítése érdekében történik), ezután további piacok beszűkítésére, és így tovább az összeomlásig.

A valóságban az a helyzet, hogy a kapitalizmus, a piacgazdaság épp úgy, ahogy egykor a feudalizmus, beteljesítette történelmi küldetését, és már nem képes biztosítani a gazdaság további fejlődésének feltételeit. Valami másnak kell felváltani, ami nem tőlünk függ, amit nem tudunk befolyásolni, legfeljebb alkalmazkodni tudunk hozzá, ha felismerjük. És akkor könnyebb lesz. Ha nem tudunk alkalmazkodni, akkor pedig úgy járunk, mint a dinoszauruszok. És helyünket elfoglalják azok, akik a helyzetet felismerték, és alkalmazkodtak.

Üdvözlettel:

Majoros László

Vendégkönyv

Név:*E-mail:Üzenet:*

Antispam kód:*