Tudom, hogy rakásra borítom a saját elképzelésemet a József Attila Alapítvány vitairatának pontonként való közvetítéséről, de nem tudom megállni, hogy időnként, soron kívül fel ne tegyek egy-egy gyöngyszemet a – szerkezetét tekintve választási programot idéző – vitairatból. Íme, egy pont a sok közül (Kettős keresztben az alapítvány eredeti szövege van, a többi az én megjegyzésem. Persze bárkinek lehet más a véleménye…): 

# A József Attila Alapítvány javaslata:

1) Magyarország jövője múlik azon, hogy növekedjen a foglalkoztatás, elsősorban az értékteremtő gazdaságban, a versenyszférában. Ehhez összehangolt, átfogó lépésekre van szükség a munka világában és az azon kívül rekedtek, a munkanélküliek esetében is. #

Tisztelettel érdeklődöm. Mi is ebben a konkrét? Mit várhatunk az MSZP-től? Ez a mondat nekem Odüsszeusz feleségét, Pénelopét juttatja eszembe, aki éjjel lebontotta, amit nappal szőtt, ezzel növelte a „foglalkoztatást” mindaddig, míg férje hazatért. Ebből a bekezdésből számomra az derül ki, hogy az MSZP-nek fogalma sincs arról, hogyan tudna gondoskodni a magyar lakosság nagyobb részének megfelelő ellátásáról. És, nem is ismer olyanokat, akiktől megkérdezhetné. Sajnos, az a véleményem, hogy e tekintetben egyik párt sem áll jobban…

# Először is vissza kell adni a munka világát a munkából élőknek: vissza kell állítani az egyensúlyi viszonyokat a munkahelyeken, a munkavállalókat védő garanciákat, az érdekvédelem jogosítványait, a tiltakozás, a munkabeszüntetés jogát. Haladéktalanul egyeztetni kell a munkajogi szabályok átalakításáról, az egyensúlyi állapotok helyreállításáról a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel. Az államnak ismét vállalnia kell, hogy a béreket és munkakörülményeket érintő fontos ügyekben, mint amilyen a minimálbér megállapítása is, csak a szociális partnerekkel egyetértésben hoz döntéseket. Fontos szempont a munkavégzés rugalmasságának növelése, de ez nem sértheti a munkavállalók alapvető biztonságát. A nagyobb munkahelyi rugalmasságnak feltétele az is, hogy pályamódosításukhoz, újrakezdésükhöz biztos állami hátteret kapjanak azok, akiknek ellehetetlenül a megélhetésük, megrendül szakmájuk, vagy váltani szeretnének: vagyis a keresettel arányos tisztes ellátás mellett az elhelyezkedést segítő szolgáltatásokkal és programokkal támogassák a dolgozni kívánó embereket. A munkaösztönzés fontos feltétele, hogy a munkaviszonyra épülő ellátások visszakerüljenek a társadalombiztosítási rendszerbe nyugdíjként vagy munkanélküli ellátásként. Ezzel világossá lehet tenni, hogy mely befizetések szolgálják a kockázatok kezelését, erről pedig átlátható elszámolást lehet adni a munkavállalóknak. A szolgáltatások legyenek arányosak a biztosítás céljával, mértékével és időtartamával. #

Azt hiszem, ezt le kell fordítanom azoknak a választóknak a számára, akik nem jártasak a politikai nyelvezetben.
„Nem tudok mondani semmit, ezért blablázok egy kicsit valamiféle egyensúlyról, aminek nincs jelentése, mert senkinek sincs fogalma arról, minek, mivel kellene egyensúlyban lennie.” Kicsit tovább: „Azt mondom majd, hogy az államnak ISMÉT vállalnia kell… blabla… mert ugyanazt akarom csinálni, amit eddig, és, hát valljuk be, az csak egy szűkebb rétegnek kedvezett. Azoknak, akik pályázatokat nyertek, mert visszaosztottak az MSZP-nek, vagy, mert kedves ismerőseik voltak a hatalom gyakorlóinak. Mondhatnám azt is, fúj! Ez mekkora disznóság, ha a Fidesz csinálja, de nem mondom, mert ez itt nem a helyzetelemzés, hanem a javaslat. Viszont, fingom sincs, hogy mit kellene tenni, ezért inkább mellébeszélek.” A végén pedig: „Majd ígérek olyanokat is, ami tetszeni fog a sok ostoba választónak, ellátásokat, nyugdíjjal, társadalombiztosítással összemosva, de vigyázok, hogy ne legyen benne semmi konkrét, mert kevés dolgot tudok, de azt biztosan, hogy ennek nem lesz fedezete. Ha ugyanis lenne, annak jobb helye lenne a párt hű támogatóinál, ahogy ez korábban már jól működött.”
Nos, ezt én így tudnám lefordítani!

# Az összehangolt cselekvéssor második eleme, hogy minden, tartós gazdasági hátrányt nem okozó eszközzel óvni kell a már meglévő munkahelyeket, különösen gazdasági válságidőszakokban. Ez megköveteli a gazdasági folyamatok és a munkaerő-piaci következmények monitorozását, előrejelzését, a szoros kapcsolattartást a gazdasági élet szereplőivel. A létszámleépítéseknél olyan szociális megállapodás-csomagokat kell ösztönözni és támogatni, amelyek biztosítják az érintett munkavállalók továbblépését. #

Kedves Választó! Értsd ez alatt a következőket: „Ha mégsem óvom a meglévő munkahelyeket, az csak azért van, mert sajnos, nem ismerek olyan eszközöket, amelyek nem okoznának tartós gazdasági hátrányt. Aztán meg, válságidőszakokat mondok, többes számban, mert a következő ciklusban többre is számíthatunk, négy év alatt. Igaz, hogy a történelem mintegy 80 évente produkál nagyobb válságot, de mi a kisebbeket is figyelembe vesszük, amelyek úgy 20 évente előfordulnak. Na mi ezekből kettőt-hármat betervezünk négy évre, hiszen valamivel magyarázni kell, hogy miért nem jutunk semmire. És, azt is mondjuk ki kereken, folytatni fogjuk a létszám leépítéseket. Lehet, tehát, hogy elveszíted az állásod, a lakásod, de csomagolni segítek.”

# A harmadik elem a munka világán tartósan kívül rekedtek visszavezetése a munkába és beilleszkedésének ösztönzése. Ennek alapvető – és Magyarország gazdasági fejlődése szempontjából kulcsfontosságú – feltétele a munkalehetőségek bővítése, elsősorban azokon a területeken, ahol a hátrányosabb helyzetű emberek elhelyezkedése nagy számban remélhető és biztosítható. Ennek érdekében csökkenteni szükséges a foglalkoztatást terhelő adókat, járulékokat és elvonásokat, első lépésben célzottan, a leghátrányosabb helyzetű térségek és rétegek számára. Szükséges növelni a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási potenciálját is, mert ők nyújtanak munkalehetőséget a foglalkoztatottak zömének, és náluk találhatnak nagy arányban munkát az alacsonyabb képzettségű emberek. #

Fordítom: „Ígérek valamit azoknak is, akiknek nincs munkájuk, jövedelmük, mert baromi sokan vannak, és sokan el is mennek szavazni. Bővíteni fogom a munkalehetőségeket, mert ezek a maiak, bizony vállban kissé szűkek, ilyeneket kell mondanom, mert még valaki megkérdezi, hogy melyik vállalat fog munkahelyeket előállítani, azt meg nem tudom.” Bizony, kedves választó, az nem úgy megy, hogy létrehozok 1000 munkahelyet, merthogy ott olyan dolgokat kellene termelni, amire vevők vannak. Márpedig nekünk nem az a gondunk, hogy nem tudjuk mire költeni a pénzünket. Ha pedig, már minden pénzünket elköltöttük arra, amiket a meglévő munkahelyeken előállítottak, akkor kinek a számára termelnének új árukat az új munkahelyek? Ám az MSZP ezt másképp látja: „Csökkentem a foglakozásokat terhelő adókat, járulékokat és elvonásokat. Majd ebből a csökkenő állami bevételből emelem meg annak a hatszázezer közalkalmazottnak a bérét, akik ma fillérekért dolgoznak az egészségügyben, az oktatásban, vagy a közigazgatásban. Nem is beszélve a rendvédelmi szervek dolgozóiról, a tűzoltókról, és így tovább. A kis- és középvállalkozások potenciálját is növelni fogom. Egyenlőre még nem tudom mivel, talán viagrával.”
Ez a pont az én olvasatomban ezt jelenti, de a szerzők azt remélik, a választókra másképp fog hatni.

# Az internet a munkahelyteremtés egyik leghatékonyabb eszköze lehet : a távmunka feltételeinek megteremtése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget Magyarország modernizálására, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására és a munkaerőpiacról kiszorult, oda nehezen belépő, kevéssé piacképes munkaerő újrafoglalkoztatására. Ezért az oktatás, a foglalkoztatás és az adózás szabályainak megváltoztatásával lehetővé kell tenni, hogy az eddiginél nagyságrenddel több ember vállalhasson távmunkát otthonából és a közösségi csatlakozó pontokról. #

Hurrá! Már látom a szép jövőt, amikor Magyarországon be sem kell járni a munkahelyekre. A piac tele lesz interneten termelt paradicsommal, káposztával, eperrel és őszibarackkal, egyszóval, zöldséggel, gyümölccsel. Lehet saját nagygazdaságom, 400 tehenem a belvárosban, a harmadik emeleten. Hiszen számítógépen megetetem, megfejem őket, vagy akár naponta kétszer kihajtom a virtuális legelőre, ahol aztán degeszre ehetik magukat. De akár saját autógyáram is lehet, vagy dolgozhatok ilyenben, ha elég gyorsan mozgatom az egeret, akár 2000 kereket is felszerelhetek egy nap, az meg ugye 500 autó!
Nem akarom azt mondani, hogy bizonyos feladatokat nem lehet távmunkában elvégezni, azt sem, hogy a távmunka lehetőségét nem kellene kihasználni. De akik ezt írták… Nem játszottak túl sokat a számítógépükön, mondjuk a parlament plenáris ülése közben???